Szerdán hivatalosan is megkezdi köztársasági elnöki munkáját Baka András, akit augusztus 11-én választott államfővé az Országgyűlés. Ezzel véget ér Forsthoffer Ágnes ideiglenes megbízatása. Horn Gábor szerint az új köztársasági elnök aktív és karakteres szereplő lehet, aki szükség esetén akár a parlamenti többséggel és Magyar Péterrel is vállalhatja a konfliktust.
Baka a Tisza Párt jelöltjeként kapta meg a parlamenti többség támogatását. Korábban a Legfelsőbb Bíróság elnökeként is dolgozott, így jelentős közjogi tapasztalattal érkezik a Sándor-palotába.
Baka András augusztus 19-én veszi át az államfői feladatokat
Az Országgyűlés augusztus 11-én választotta Magyarország köztársasági elnökévé Baka Andrást. Hivatalba lépésével lezárul az az átmeneti időszak, amelyben Forsthoffer Ágnes látta el az államfői feladatokat.
Forsthoffer ezt követően ismét a házelnöki teendőket látja el.
Az új államfő személyével kapcsolatban már most komoly várakozások fogalmazódnak meg, különösen azért, mert Magyarország előtt egy új alkotmány előkészítésének lehetősége is áll.
Horn Gábor Sólyom Lászlóhoz hasonlította Baka Andrást
Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője arra számít, hogy Baka nem pusztán reprezentatív szerepet tölt majd be.
A politikai elemző Sólyom László korábbi köztársasági elnökhöz hasonlította az új államfőt.
„Arra számítok, hogy Baka András aktív köztársasági elnök lesz, a várakozásaim alapján Sólyom Lászlóhoz hasonlítanám.”
Horn emlékeztetett arra is, hogy Baka korábban politikai szerepet vállalt, MDF-es képviselőként kezdte pályafutását, később pedig a Legfelsőbb Bíróság elnöke lett.
Szerinte korábbi tevékenysége azt mutatja, hogy olyan közszereplőről van szó, aki kész kiállni saját szakmai álláspontja mellett.
Fontos szerepe lehet az új alkotmány előkészítésében
A Republikon Intézet vezetője szerint különösen jelentőssé válhat az államfő szerepe, amennyiben valóban megkezdődik egy új alkotmányozási folyamat.
Ebben a helyzetben a köztársasági elnök közvetítőként is felléphet. Részt vállalhat az egyeztetések elősegítésében, az alkotmányról folyó vitákban, illetve abban, hogy különböző politikai oldalak képviselői egy asztalhoz üljenek.
Horn Gábor úgy véli, Bakának az új alkotmánnyal és a választójogi szabályozással kapcsolatban is lehet önálló szakmai álláspontja.
Baka András akár Magyar Péterrel is konfrontálódhat
Az egyik legfontosabb kérdés az lehet, mennyire marad független az új államfő attól a parlamenti többségtől, amely megválasztotta.
Horn Gábor szerint Baka András szükség esetén Magyar Péterrel és a tiszás parlamenti többséggel szemben is felvállalhatja saját véleményét.
„Biztos vagyok benne, hogy felvállalja konfrontációt, ha szükség lesz erre. Nincs is igazán oka arra, hogy ne tegye.”
Az elemző ennél is tovább ment:
„Nem is úgy ismerem Baka Andrást, mint aki hajlamos lenne bólogató Jánosként viselkedni. Képes lehet nemet mondani.”
Ennek egyik előjele lehet, hogy Baka korábban kritikusan nyilatkozott az országgyűlési képviselők tizenkét éves mandátumkorlátozásáról. Ez arra utalhat, hogy egyes kérdésekben nem feltétlenül ért majd egyet a jelenlegi politikai vezetéssel.
Közvetlen elnökválasztás is szóba kerülhet
Horn Gábor egy lehetséges közjogi változásról is beszélt. Amennyiben az új alkotmányozási folyamat során bevezetnék a közvetlen köztársaságielnök-választást, annak Baka András jövője szempontjából is jelentősége lehetne.
Az elemző szerint ebben az esetben különösen fontossá válhat, hogy az államfő hivatalban töltött ideje alatt karakteres, önálló szereplőként jelenjen meg.
Horn ugyanakkor arra nem számít, hogy az új alkotmány elkészítésének időszakában a Tisza-kormány ismételten módosítaná a jelenlegi Alaptörvényt. Annak örülne, ha az elkészülő új alkotmányt végül népszavazás is megerősítené.
Horn szerint Baka Andrásnak tudnia kell, mikor kell megszólalni
Az új köztársasági elnök szerepének fontos része lehet a politikai és társadalmi konfliktusok kezelése is.
Horn Gábor ebből a szempontból Forsthoffer Ágnes ideiglenes államfői időszakát hozta fel példaként.
„Szintén fontos, hogy Baka András olyan köztársasági elnök lehet, aki tudja, hogy mikor kell megszólalni.”
Várakozása szerint az új államfő válsághelyzetekben aktív közvetítőként léphet fel, és elősegítheti a különböző politikai szereplők közötti párbeszédet.
Mit jelenthet a nemzet egységének képviselete?
A köztársasági elnök alkotmányos szerepéhez hozzátartozik a nemzet egységének kifejezése. Horn Gábor ugyanakkor úgy látja, hogy ennek megvalósítása a jelenlegi társadalmi környezetben komoly kihívást jelent.
Szerinte túl sok vélt vagy valós sérelem választja el egymástól a különböző társadalmi csoportokat ahhoz, hogy rövid időn belül valódi nemzeti egységről lehessen beszélni.
„Tehát értem a nemzet egységének szándékát, de nem abba az irányba megyünk, hogy egységes, önmagával kibékülő nemzet legyünk. Legalább éljünk egymással békességben.”
Horn szerint az államfőnek akkor is meg kell szólalnia, ha egy társadalmi csoport nehéz helyzetbe kerül, vagy politikai szereplők megalázó módon viszonyulnak egy közösséghez.
A Republikon Intézet vezetője a Mi Hazánk roma holokausztról szóló parlamenti megemlékezésen tanúsított magatartását is példaként említette, amelyet rendkívül élesen bírált.
Új korszak kezdődik Baka András hivatalba lépésével
Baka András köztársasági elnök hivatalba lépése új időszakot nyit a Sándor-palotában. Az egyik legfontosabb kérdés az lesz, hogy milyen mértékben alakít ki önálló államfői karaktert, és hogyan viszonyul majd a Magyar Péter vezette kormányhoz, illetve a parlamenti többséghez.
Horn Gábor várakozása szerint Baka aktív elnök lehet, aki nem kerüli a konfliktust, ha szakmai vagy közjogi meggyőződése ezt kívánja.
Az új alkotmány előkészítése, a választójogi kérdések és a társadalmi konfliktusok kezelése egyaránt olyan terület lehet, ahol hamar kiderülhet, milyen köztársasági elnök lesz Baka András.
Forrás: Index
