A bicskei gyerekotthonban zajló szexuális bántalmazásról és annak eltitkolásáról már 2012-ben hivatalos tudomása volt az állami szerveknek.
A bicskei gyerekotthon ombudsmani vizsgálat alá került, ahol Szabó Máté korábbi biztos beszélt a kegyelmi botrány felelőseit feltáró parlamenti vizsgálóbizottság ülésén. Az ombudsmani hivatal a gyerekotthon munkatársainak bejelentése nyomán indított vizsgálatot. A volt biztos elmondta, hogy az akkori jelentésük egyértelműen megállapította a bántalmazás tényét. Megállapítható, hogy az intézmény vezetői a gyerekek és a dolgozók elhallgattatásával próbálták eltussolni az ügyet.
Szabó Máté kijelentette, hogy a súlyos hiányosságokat rögzítő jelentésüket közvetlenül elküldték Balog Zoltán miniszternek és Polt Péter legfőbb ügyésznek is. Az ombudsmani dokumentum megküldését a 2011-ben indult, majd egy évvel később lezárt rendőrségi és ügyészségi eljárás hibái indokolták. A vizsgálóbizottság a pénteki ülésén meghallgatta Klötzl Judit volt EMMI-osztályvezetőt is Vásárhelyi János 2016-os állami kitüntetésével kapcsolatban. A volt osztályvezető szerint a méltatlan személyek kiszűrése az ágazati államtitkárság és az előterjesztéseket érdemben elbíráló kitüntetési bizottság feladata lett volna.
A Tisza Párt kezdeményezésére felállt bizottság célja Kónya Endre 2023-as elnöki kegyelmének és az azt megelőző lobbinak a feltárása, miközben az ügy főbűnököse, Vásárhelyi János nyolc év fegyházbüntetést kapott. A vizsgálótestület a pénteki ülésén a 2011-es nyomozásban részt vevő Fejér megyei rendőrök meghallgatásáról döntött. Schummer Orsolya, a bizottság elnöke emellett szorgalmazta Semjén Zsolt, a kitüntetési bizottság akkori elnökének a meghallgatását is. Balog Zoltán korábban elismerte, hogy ő javasolta Vásárhelyi kitüntetését, de állítása szerint nem tudott kizáró okról, és a gyanús esetekről értesülve azonnali vizsgálatot rendelt el.
Mulasztások és hatósági eljárások: a bicskei gyerekotthon esete
A bicskei tragédia és az azt követő kegyelmi botrány rávilágított a magyar gyermekvédelmi rendszer rendszerszintű és strukturális hiányosságaira. Az üggyben az intézményi felelősségvállalás teljes hiánya volt érezhető.
Az áldozatok elnémítása és a hatóságok mulasztásai bizonyítják, hogy a politikai lobbi és a presztízs védelme megelőzte a gyermekek biztonságát. A parlamenti vizsgálóbizottság jelenlegi munkája ezért kulcsfontosságú a múltbeli döntések és az elnöki kegyelem hátterének felderítésében. Ez a folyamat elengedhetetlen ahhoz, hogy végre valódi és garanciális változások induljanak el a traumatizált állami gondozottak védelmében.
További részletek a kegyelmi botrány felelőseit feltáró parlamenti vizsgálóbizottság üléséről itt elérhető:Telex
