Az extrém hőség komoly terhelést jelent a szervezet számára. A tartós kánikula nemcsak rossz közérzetet okozhat, hanem kiszáradáshoz, hőgutához, valamint súlyos szív- és érrendszeri problémákhoz is vezethet.
Extrém hőség idején folyamatosan dolgozik a szervezet
Az emberi test állandó belső hőmérséklet fenntartására törekszik. A nagy melegben ezt elsősorban izzadással és az erek kitágulásával próbálja elérni.
Ezek a természetes folyamatok segítik a hőleadást, ugyanakkor jelentős terhelést rónak a szervezetre.
A magas páratartalom tovább növeli a veszélyt
Nemcsak a hőmérséklet, hanem a magas páratartalom is megnehezíti a szervezet hűtését.
Ilyenkor az izzadság nehezebben párolog el, ezért a test kevésbé tud lehűlni. Ez fokozza a kiszáradás és a túlmelegedés kockázatát.
A szívet, a vesét és az agyat is megterheli
A tartós hőség miatt csökkenhet a vérnyomás, miközben a szívnek gyorsabban kell dolgoznia.
A szakemberek szerint emiatt nőhet a szívroham és a stroke kockázata. A veséknek is fokozott terheléssel kell megküzdeniük, miközben az agy működését is befolyásolhatja a túl magas testhőmérséklet.
A hőguta életveszélyes állapot
Ha a szervezet már nem képes megfelelően leadni a hőt, hőguta alakulhat ki.
A figyelmeztető tünetek közé tartozik az erős rosszullét, a zavartság, a szédülés, a nehézkes beszéd és a magas testhőmérséklet. Kezelés nélkül a hőguta életveszélyes állapotot idézhet elő.
Így csökkenthető a kockázat
A szakemberek azt javasolják, hogy a legmelegebb órákban lehetőség szerint maradjunk árnyékban vagy hűvös helyen.
Fontos a rendszeres folyadékpótlás, a könnyű öltözet viselése és a túlzott fizikai megterhelés kerülése. Különösen oda kell figyelni az idősekre, a kisgyermekekre és a krónikus betegekre.
forrás:hvg















