Az egyiptomi művészek alkotói munkásságába nyújt betekintést a Szépművészeti Múzeum Az örökkévalóság megörökítése című új, pénteken nyíló kiállítása. Amelyen kiemelt jelentőséget kap a műalkotások megismerését segítő modern természettudományos módszerek és digitális technikák bemutatása is.
„A gyűjtemények a múzeumok szívei és agyai, megőrzésük, láthatóvá tételük és felelős kezelésük közös ügyünk” – emelte ki Sári Zsolt közgyűjteményi és örökségvédelemért felelős államtitkár a csütörtöki sajtóbejáráson.
Ez a tárlat a Szépművészeti Múzeum egyiptomi gyűjteményének kincseit „nem egyszerűen kiállítja, hanem megszólaltatja” – mondta az államtitkár. Hozzátéve, hogy a mintegy 140 műtárgy, szobrok, sztélék, domborművek, koporsók mesélnek a közönségnek arról, hogyan gondolkodott az örökkévalóságról egy több ezer évvel ezelőtti civilizáció. És „hogyan dolgoztak azok a kezek, amelyek ezt az örökkévalóságot kőbe, fába, fémbe fajanszba formálták„.
Látható többek közt egy koporsó háromdimenziós animációja
Kiemelte, hogy a kiállítás példamutató abban a tekintetben is, ahogyan a legmodernebb természettudományos módszereket és digitális technikákat állítja „az évezredes örökség szolgálatába”. Hiszen látható benne többek közt egy koporsó háromdimenziós animációja. A holovetítő segítségével pedig egy szobor eredeti, szabad szemmel már nem látható színei is újra életre kelnek.
Az ókori egyiptomi szobrok, sztélék, domborművek, falfestmények és egyéb műtárgyak rituális és mágikus erejükkel az örökkévalóságot idézték meg az élők világában. Az egyiptomiak gyakran az „örökkévalóság„, a „határtalanság„, a „maradandóság” kifejezésekkel jellemezték halottaik és isteneik világát. A temetőket, sírokat és templomokat szintén az örökkévalóság számára építették. Éés számtalan, értékes anyagokból készített, kultikus rendeltetésű, művészi értékű alkotással díszítették őket. A kiállítás reprezentatív válogatást mutat be az ilyen típusú műtárgyakból, betekintést nyújtva az alkotás folyamataiba is.
