2023 decemberében az ENSZ Közgyűlés úgy döntött, hogy május 30-át a Burgonya nemzetközi napjává nyilvánítja. A célja az, hogy felhívja a figyelmet a burgonya táplálkozási, gazdasági, környezeti és kulturális értékeire. Az Ensz szerint felbecsülhetetlen értékű élelmiszerforrásként és a vidéki családok és termelők jövedelemforrásaként járul hozzá a Fenntartható fejlődési menetrend 2030-ra kitűzött céljainak eléréséhez.
A burgonya a dél-amerikai Andok régióból származik, a 16. században került Európába és onnan terjedt el az egész világon. Nem csupán táplálékforrás, mivel a világon fogyasztott öt fő élelmiszernövény egyike. 5000 nemesített és 150 vadon élő fajtájának örökölhető tulajdonságai lehetővé teszik a növény genetikai fejlesztését. Fontos, hogy reagálni tudjon a folyamatosan változó környezeti feltételekre, a kártevők és betegségek új biotípusaira, valamint a fogyasztók preferenciáira. A burgonya éghajlatbarát növény, mivel más növényekhez képest alacsony az üvegházhatást növelő gázkibocsátása.
A burgonya kisüzemi és családi gazdaságokban történő termesztése, különösen a vidéki gazdálkodók, köztük a női gazdálkodók által, támogatja az éhezés, az alultápláltság és a szegénység csökkentésére, valamint az élelmezésbiztonság elérésére irányuló erőfeszítéseket.
Rengeteg ételt ismerünk, melynek a legfőbb alkotóeleme a burgonya. Fogyasztjuk köretnek, de készítünk belőle főételeket, salátát, használjuk leveshez is. Szeretjük főve, olajban, parázsban, vagy sütőben sütve. Esszük töltve, egyben, darabban, szeletben. A magyar háztartások szinte mindegyike használja hetente többször is ételei elkészítéséhez.
Forrás: kultura.hu
