Van valami mélyen emberi abban, amikor valaki befőttet rak el. Nem a praktikum miatt – bár az is megvan –, hanem mert az ember valamit meg akar tartani. Egy napot, egy illatot, egy júniusi délelőttöt, amikor a cseresznye éppen olyan volt, amilyennek lennie kellett. A befőzés voltaképpen nem más, mint egy nagyon optimista gesztus az idő felé. Azt hiszed, hogy elmúlsz? Majd meglátjuk.
A cseresznyebefőtt az egyik legőszintébb dolog, amit egy konyhában csinálni lehet. Nem kell hozzá különleges tudás, nem kell hozzá különleges eszköz – csak cseresznye, cukor, türelem és az a fajta nyári délután, amelyikből sosem lesz elég.
Hozzávalók – kb. 4-5 üveg (0,5 literes)
(az üvegek száma attól függ, mennyit sikerül megkóstolás nélkül elrakni)
- 2 kg cseresznye – érett, de nem túlérett, és lehetőleg olyan, amit te szedtél vagy legalább ismered, aki szedte
- 1,5 dl víz üvegenként
- 2-3 evőkanál cukor üvegenként – ízlés szerint, de ne legyünk túl mértéktartók
- Néhány szem szegfűszeg – opcionális, de aki egyszer próbálta, az nem hagyja ki
- Fél vaníliarúd – szintén opcionális, de szintén megéri
Elkészítés
Kezdd a cseresznyével. Mosd meg alaposan, és szedd le a szárát. A magot bent hagyhatod – ez a klasszikus változat, és van benne valamiféle őszinteség. Ha ki akarod szedni, az is rendben van, de tudj róla, hogy ez időigényes, kicsit frusztráló, és a cseresznye szétesik. Mint sok minden, ami túlságosan tökéletesre van tervezve.
Sterilizáld az üvegeket. Tedd be a sütőbe 100 fokra 15 percre, vagy öntsd tele forrásban lévő vízzel, hagyd állni pár percig, majd öntsd ki. A tető is kapjon forró vizet. Ez nem az a lépés, ahol spórolni érdemes – egy rosszul sterilizált üveg mindent tönkretesz, amit utána csinálsz.
Töltsd meg az üvegeket cseresznyével, szorosan, de ne erőszakosan. Adj hozzá üvegenként 2-3 evőkanál cukrot, néhány szem szegfűszeget ha használsz, és töltsd fel forrásban lévő vízzel majdnem teli. Hagyj egy ujjnyi helyet a tetején – a befőtt terjeszkedni fog, és ezt előre tudni kell.
Csavard rá a tetőt, de ne húzd meg teljesen – csak annyira, hogy helyen maradjon. Tedd a befőttesüvegeket egy nagy lábosba, amelynek aljára konyharuhát terítettél, majd töltsd fel annyi vízzel, hogy az üvegek kétharmadát ellepje. Lassú tűzön hozd forrásba, és gyöngyözve forrald 20-25 percig.
Vedd ki az üvegeket óvatosan, csavard meg teljesen a tetőt, és fordítsd fejre 5 percre. Aztán tedd vissza talpára, és hagyd kihűlni szobahőmérsékleten. Ahogy hűl, a fedelek behorpadnak egyet – ez az a hang, ami azt jelenti, hogy minden rendben van. Kevés kielégítőbb hang van ennél egy konyhában.
Tárolás
Hűvös, sötét helyen akár egy évig is eláll. Bár a tapasztalat azt mutatja, hogy általában nem kell annyi idő. Az első hideg novemberi vasárnap, amikor valaki előhúzza az üveget a polcról – az a pillanat megér minden júniusi délelőttöt.
Mikor nyisd ki
Télen, amikor a nyárnak már csak az emléke van meg. Reggeli mellé, túróval, palacsintába töltve, vagy csak úgy, egy kanállal az üvegből – mert néha az ember nem akar tányért mosni, csak emlékezni szeretne arra, hogy milyen volt, amikor még meleg volt és a cseresznye éppen olyan volt, amilyennek lennie kellett.
Befőttet rakni annyi, mint levelet írni a jövőnek. Azzal a különbséggel, hogy ezt meg is lehet enni.
