Új klímatörvény Magyarországon már idén megszülethet. Az Alkotmánybíróság korábban megsemmisítette a jelenlegi szabályozás 2030-as kibocsátáscsökkentési célját. Az Országgyűlésnek ezért új, ambiciózusabb szabályozást kell alkotnia. A kormány tervei szerint a törvényt novemberben fogadhatják el.
Közben 180 civil szervezet közreműködésével elkészült egy közel 60 oldalas javaslat is. Ennek egyik kidolgozója dr. Sulyok Katalin nemzetközi és környezetjogász, a Durham University docense és az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának magántanára.
Három területre épülhet az új klímatörvény
A civil tervezet három fő pillért határoz meg. Ezek a kibocsátáscsökkentés, az alkalmazkodás és az éghajlatváltozás szélsőséges hatásaival szembeni ellenálló képesség.
Sulyok Katalin szerint a szabályozásnak számos területre ki kell terjednie. Ide tartozik többek között a vízgazdálkodás, a tájhasználat és az élelmiszeripar.
Az önkormányzatok, az egészségügy, az oktatás és a katasztrófavédelem feladatait is érintheti.
„Az új törvény sarokpontjaira történő javaslat megfogalmazásakor elsősorban a hazai szakértő civil szervezetek évtizedes tapasztalataira és a természettudományos eredményekre támaszkodtunk a víz, tájvédelem, a klímavédelem területeiről. Mert az éghajlatváltozás minden szektort érint”
– mondta Sulyok Katalin az Indexnek.
A szakértő szerint a jelenlegi, 2020-ban elfogadott törvény egyik problémája, hogy nem szabályozza kellő részletességgel az alkalmazkodást. A végrehajtáshoz szükséges intézményi felelősségeket és határidőket is pontosabban kellene meghatározni.
Karbonköltségvetéssel terveznék meg a kibocsátás csökkentését
Magyarország jelenlegi célja, hogy 2050-re elérje a klímasemlegességet. Ehhez Sulyok szerint egyértelmű rövid és középtávú kibocsátáscsökkentési célokra van szükség.
Ennek egyik eszköze lehet a karbonköltségvetés.
„Meg kell határozni az ún. karbonköltségvetést, amelyben az állam meghatározza a 2050-ig még kibocsátható összes ÜHG gáz mennyiségét.”
Ezt az összmennyiséget időszakokra és gazdasági ágazatokra lehetne felosztani. Így előre meghatározható lenne, melyik szektornak mekkora kibocsátáscsökkentést kell teljesítenie.
Sulyok szerint ez a vállalkozások számára is kiszámíthatóbbá tehetné a karbonsemleges átállást.
A szakértő úgy véli, Magyarországnak a napenergia mellett a szél- és geotermikus energia lehetőségeit is jobban ki kellene használnia.
A víz és a zöldterületek védelme is fontos lehet
A civil javaslat nem kizárólag az üvegházhatású gázok kibocsátására koncentrál. Az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodásban a természetes területeknek is jelentős szerepet szán.
„Fontos a víz tájban tartása, a városi zöld felületek megőrzése és bővítése az alkalmazkodás érdekében. Az erdőkezelési gyakorlatnak is változnia kell.”
A tervezet ezért a vízgazdálkodással, a városi zöldterületekkel és az erdőkkel kapcsolatos intézkedéseket is szükségesnek tartja.
Az extrém jelenségekre is fel kell készülni
A szakértő szerint nem elegendő kizárólag az előre jelezhető változásokra reagálni. Az új klímatörvénynek az extrém és váratlan eseményekkel szembeni ellenálló képességet is erősítenie kellene.
A civil javaslat egyfajta országos túlélési terv szükségességét is felveti. Ennek része lehetne például a stratégiai élelmiszer- és takarmánytartalék ismételt felállítása.
Sulyok a szabályok számonkérhetőségét is lényegesnek tartja.
„Hangsúlyosnak kell lennie a számonkérhetőségnek, hiszen a jogkövetkezményekkel nem járó kötelezettségek könnyen üres ígéretekké válnak.”
A javaslat szerint az éghajlatváltozással kapcsolatos adatok szélesebb körű hozzáférhetősége is fontos lenne. Ez segíthetné az önkormányzatokat, gazdálkodókat, vállalatokat és magánszemélyeket a hosszabb távú döntések meghozatalában.
forrás:index
