A Paksi Atomerőmű hűtése komoly kihívássá vált a Duna rendkívül alacsony nyári vízállása miatt. A helyzet kezelésére épített fenékküszöb első üteme a tervezettnél korábban elkészült, egy vízépítő mérnök szerint azonban ez csak ideiglenes segítséget jelent. Hosszabb távon szerinte duzzasztóra lehet szükség.
A paksi helyzet időközben javult, az erőmű mind a négy blokkja ismét teljes kapacitással üzemel. Az alacsony dunai vízállás problémája ugyanakkor továbbra sem szűnt meg.
A Paksi Atomerőmű hűtése miatt épült a fenékküszöb
Magyar Péter tájékoztatása szerint mindössze 17 nap alatt készült el a paksi fenékküszöb első üteme, így a munkálatokat a tervezett határidőnél körülbelül két héttel korábban fejezték be.
Az építkezés augusztus 12-én kezdődött. Azóta mintegy 43 ezer köbméter követ építettek be a folyóba, a Duna két partjáról kialakított kőgát pedig összeért. Ezzel a fenékküszöb a folyó teljes szélességében elkészült.
A beruházás célja, hogy visszaduzzassza a Dunát, és ezáltal megemelje az atomerőmű hűtéséhez szükséges víz szintjét.
A beavatkozásra azért volt szükség, mert a nyári hőségben rendkívül alacsonyra csökkent a Duna vízállása.
Blokkokat is le kellett állítani az alacsony vízállás miatt
A helyzet augusztus elején vált különösen súlyossá. A Duna alacsony vízszintje miatt veszélybe került a Paksi Atomerőmű megfelelő hűtővízellátása.
A kialakult helyzet következtében több blokkot is le kellett állítani, és egy időre az erőmű teljes lekapcsolásának lehetősége is felmerült.
Azóta a Duna vízgyűjtőjén lehullott csapadék, valamint az elvégzett beavatkozások hatására emelkedett a folyó vízszintje. Az erőműben helyreállt a termelés, jelenleg mind a négy blokk teljes kapacitással működik.
A szakértő szerint a fenékküszöb csak ideiglenes megoldás
A jelenlegi beavatkozás ugyan segíthet a Paksi Atomerőmű hűtése szempontjából kritikus időszakokban, Leel-Őssy Miklós vízépítő mérnök szerint azonban hosszú távon más megoldásra lenne szükség.
„Ez hosszú távon semmiképpen nem megoldás, az én véleményem szerint hosszú távon csak a duzzasztó lehet, más semmi” – mondta a szakértő.
A fenékküszöb tehát a jelenlegi alacsony vízállás kezelésében segítséget jelenthet, de a tartósan alacsony dunai vízszint problémájára a szakértő szerint önmagában nem ad végleges választ.
A hajózást is nehezítheti a fenékküszöb
A beavatkozásnak a dunai hajózásra is lehetnek következményei. Hlavacska Balázs, a DDSG Mahart Kft. ügyvezetője szerint kisvizes időszakban romolhatnak a hajózási feltételek.
„Kisvizes időszakban ez azt jelentheti, hogy nem lesz megfelelő merülés, illetve a folyó sebessége is jelentősen megnövekszik. Meg kell osztanunk a tolatmányokat, és vélhetően előfogatot, tehát vontatóhajót kell segítségül hívnunk, aki ezen a szakaszon átvontatja a tolatmányt.”
A fenékküszöb így nemcsak az atomerőmű működésére, hanem a folyó más használóira is hatással lehet.
Továbbra is rendkívül alacsony lehet a Duna vízállása
Bár Pakson javult a helyzet, tartós és jelentős csapadékra egyelőre nincs kilátás.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság előrejelzése szerint a következő napokban sem a Duna, sem a Tisza vízgyűjtő területén nem várható számottevő mennyiségű csapadék. Emiatt továbbra is rendkívül alacsony vízállásokra kell készülni.
A Paksi Atomerőmű hűtése jelenleg biztosított, és mind a négy blokk teljes kapacitással termel. A mostani helyzet ugyanakkor ismét ráirányította a figyelmet arra, milyen hosszú távú megoldással lehetne garantálni az erőmű megfelelő hűtővízellátását tartósan alacsony dunai vízállás esetén.
forrás:ATV
