Ősszel mutathatja be a Tisza-kormány az új klímatörvény tervezetét. A szabályozás átalakításáról már zajlik a szakmai párbeszéd, civil szervezetek pedig saját javaslatot is készítettek. Sulyok Katalin környezetjogász szerint tíz alapvető feltételnek kellene teljesülnie ahhoz, hogy az új szabályozás valóban hatékony legyen.
A kérdés azért is fontos, mert a korábbi, 2020-ban elfogadott klímatörvénnyel kapcsolatban az Alkotmánybíróság is kifogásokat állapított meg.
Konkrét kibocsátáscsökkentési célokra van szükség
Sulyok Katalin szerint az egyik legfontosabb változás az lenne, hogy a kibocsátáscsökkentési vállalások ne csupán stratégiákban jelenjenek meg, hanem kötelező jogszabályi célokká váljanak.
A 2050-re kitűzött nettó zéró kibocsátás önmagában sem elegendő. A szakértő szerint 2030-ra és 2040-re is köztes célokat kell meghatározni, hogy a szükséges lépéseket ne lehessen folyamatosan későbbre halasztani.
Karbonköltségvetést is tartalmazhatna az új klímatörvény
A szakértő szerint szükség lenne úgynevezett karbonköltségvetésre is. Ez meghatározná, hogy Magyarország összesen mennyi üvegházhatású gázt bocsáthat ki a meghatározott éghajlati célok betartása mellett.
Ez átláthatóbbá tehetné az állami vállalásokat, és lehetőséget biztosítana azok teljesítésének folyamatos ellenőrzésére.
Az intézkedéseket emellett mindig a legfrissebb tudományos eredményekhez kellene igazítani, rendszeres felülvizsgálatokkal.
A nagyvállalatok kibocsátását is szabályoznák
Az új klímatörvény egyik fontos eleme lehet a nagy kibocsátású vállalatok felelősségének pontosabb meghatározása.
A szakértő szerint a cégektől elvárható lenne minden elérhető és észszerű intézkedés megtétele kibocsátásuk csökkentése érdekében. A civil javaslat az „éghajlat-veszélyeztetés” fogalmának törvényi megjelenésével is erősítené ezt.
Nem elég a kibocsátás csökkentése
A klímaváltozás egyes következményei már nem kerülhetők el, ezért a törvénynek az alkalmazkodásról is rendelkeznie kellene.
Ez többek között a vízgazdálkodást, az élelmiszer-termelést, az erdészetet, az egészségügyet és a katasztrófavédelmet is érintheti.
Sulyok szerint a természeti erőforrások állapotát is fel kellene mérni. Egy természeti vagyonleltár segítségével nyomon követhetővé válna az ökoszisztémák állapota és esetleges károsodása.
A jövő generációinak érdekeit is védeni kell
A szakértő generációs hatásvizsgálat bevezetését is szükségesnek tartja. Ennek segítségével meg lehetne vizsgálni, hogy egy-egy döntés milyen terheket ró a következő nemzedékekre, illetve hogyan befolyásolja a természeti erőforrásokhoz való hozzáférésüket.
Fontos elem lenne az átláthatóság is. A klímapolitikai döntések alapjául szolgáló adatokat és tanulmányokat nyilvánossá kellene tenni, miközben a társadalom számára is valódi beleszólási lehetőséget kellene biztosítani.
Végrehajtás nélkül semmit sem ér a szabályozás
A tíz követelmény utolsó, de alapvető eleme a végrehajthatóság. A szakértő szerint önmagában egy ambiciózus új klímatörvény sem ér sokat, ha nincs megfelelő ellenőrzés és számonkérhetőség.
A vállalások teljesítését ezért rendszeresen követni kellene, és olyan jogi eljárásokra is szükség lehet, amelyekkel felléphetnek a szabályokat megszegő kibocsátókkal szemben.
A Tisza-kormány tervezett klímatörvényének részletei várhatóan ősszel válhatnak ismertté. Akkor derülhet ki, hogy a szakmai és civil javaslatok közül mely elemek kerülnek be a végleges tervezetbe.
forrás:telex















