A Duna rekordközeli alacsony vízállása miatt az elmúlt napokban számos félrevezető állítás jelent meg az interneten. Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium közleményben tisztázta, hogy mi áll a rendkívül alacsony vízszint hátterében, és miért nem a szomszédos országok vízvisszatartása okozza a problémát.
Mit mond a minisztérium a Duna vízállásáról?
A tárca szerint több olyan információ is elterjedt, amely félrevezetheti a lakosságot. Ezek között szerepel az az állítás, hogy a Duna felső szakaszán elegendő víz található, miközben Magyarországon rekordalacsony a vízállás, illetve az a feltételezés is, hogy a felvízi országok visszatartják a folyó vizét.
A minisztérium hangsúlyozza: a Duna nemzetközi folyó, amelynek vízhasználatát nemzetközi egyezmények, európai uniós szabályok és kétoldalú megállapodások egyaránt szabályozzák. Egyetlen ország sem rendelkezhet szabadon a vízkészlettel.
Miért rekordalacsony a Duna vízállása?
A közlemény szerint a jelenlegi helyzet elsődleges oka a vízgyűjtő területeken kialakult tartós csapadékhiány. Emiatt a Duna természetes vízhozama minden korábban mért értéknél alacsonyabb szintre csökkent.
A folyón működő vízlépcsők ugyan rövid időre képesek kiegyenlíteni a vízhozamot vagy ideiglenesen visszatartani a vizet, hosszú távon azonban nem tudják megváltoztatni a természetes vízmennyiséget. A beérkező vizet tovább kell engedniük az alvízi szakaszokra.
Visszatartják a vizet a felvízi országok?
A minisztérium szerint erre nincs lehetőség. A Duna vízhozamát úgynevezett zsinórüzemben kezelik, vagyis a beérkező vízmennyiséget gyakorlatilag változatlanul továbbítják a folyó alsó szakaszai felé.
Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi alacsony vízállás nem mesterséges beavatkozás következménye, hanem a rendkívül kevés csapadék és az ebből fakadó alacsony természetes vízhozam eredménye.
A klímaváltozás hatása egyre erősebben érzékelhető
A közlemény kitér arra is, hogy Ausztriában ugyan több duzzasztómű működik, ezek azonban csak átmeneti vízgazdálkodási beavatkozásokra alkalmasak. A klímaváltozás okozta hosszú távú vízhiányt ezek a létesítmények sem tudják megoldani.
Magyarországon a Dunán jelenleg nincs olyan vízlépcső, amely nagyobb mennyiségű víz tárolását tenné lehetővé a csapadékos időszakokban, majd később szabályozott vízpótlást biztosítana. Emiatt a hazai folyószakasz vízállása közvetlenül követi a természetes vízhozam változását.
Összegzés
A minisztérium szerint a rekordalacsony Duna vízállása mögött elsősorban a csapadékhiány és a klímaváltozás következtében kialakult rendkívül alacsony természetes vízhozam áll. A tárca hangsúlyozza, hogy a folyó vizének visszatartásáról szóló állítások nem felelnek meg a valóságnak, mivel a Duna vízhasználatát szigorú nemzetközi szabályok rendezik.
forrás:portfolio
