Ma ünnepelné 90. születésnapját Hofi Géza, a Kossuth-díjas humorista, akinek neve mára összeforrt a politikai szatírával és a magyar kabaré aranykorával. Pályája azonban korántsem indult könnyen: háromszor is elutasították a Színművészeti Főiskoláról, később mégis generációk kedvencévé vált. Népszerűsége a mai napig töretlen, tiszteletére még egy kisbolygót is elneveztek.
Háromszor is elutasították a Színművészetiről
Hofi Géza – eredeti nevén Hoffmann Géza – 1936. július 2-án született Budapesten. Az érettségi után három alkalommal is megpróbált bejutni a Színművészeti Főiskolára, de minden alkalommal elutasították.
A kudarcok ellenére nem mondott le az álmairól. Előbb porcelángyári munkásként dolgozott, majd katonai szolgálata után Rózsahegyi Kálmán színiiskolájában tanult. Emellett a kőbányai téglagyár amatőr színjátszó csoportjában is fellépett, ahol egyre többen felfigyeltek kivételes humorára.
Parodistaként robbant be a köztudatba
1960-ban a debreceni Csokonai Színház igazgatója, Szendrő József szerződtette, ekkor vette fel a Hofi nevet. Bár színészként kisebb szerepeket kapott, az előadások után paródiáival szórakoztatta kollégáit és a közönséget.
Hamar kiderült, hogy igazi tehetsége nem a klasszikus színészetben, hanem a humorban rejlik.
1963-ban visszaköltözött Budapestre, ahol egyre több önálló fellépést vállalt. Az országos ismertséget végül az 1968-as szilveszteri rádióműsor hozta meg számára, amikor a Táncdalfesztivál előadóit utánozta utánozhatatlan stílusban.
A Macskaduettől a Hoféliáig
1967-től Koós Jánossal alkotott sikeres párost. Közös produkciójuk, a Macskaduett óriási közönségkedvenc lett, amelyből később rajzfilm is készült.
1970-ben csatlakozott a Mikroszkóp Színpad társulatához, ahol estjeire rendszeresen telt ház előtt lépett fel. A televízióban is hatalmas sikert aratott, különösen emlékezetes maradt Rózsa Sándor- és Kádár János-paródiája.
Komlós János halála után a Madách Színházhoz szerződött. Itt mutatta be legendás önálló estjeit, köztük a Hoféliát, amelyet több mint ötszáz alkalommal játszott el.
Az Élelem bére című estje még ennél is nagyobb siker lett. Az előadás 2001-re elérte az 1500. előadást, és szinte minden alkalommal megújult. Hofi ugyanis rendszeresen beleszőtte műsoraiba az aktuális politikai és közéleti eseményeket.
Ezért rajongott érte az egész ország
Hofi Géza sikerének egyik legfontosabb titka az volt, hogy mindig kimondta azt, amit sokan csak gondoltak. Sajátos humorával politikusokat, közéleti szereplőket és hétköznapi jelenségeket is kifigurázott, miközben soha nem veszítette el a kapcsolatot a közönségével.
Poénjai és mondatai szállóigévé váltak, előadásait pedig a rendszerváltás után is telt házak előtt játszotta. Sokan úgy tartják, hogy jóval a stand-up comedy magyarországi elterjedése előtt megteremtette a műfaj alapjait.
Számos rangos kitüntetést kapott
Pályafutása során kétszer is Jászai Mari-díjjal ismerték el, majd megkapta a Karinthy-gyűrűt, az eMeRTon-díjat, a Déryné-díjat és a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét is.
1998-ban Kossuth-díjat kapott, 1997-ben pedig beválasztották a Halhatatlanok Társulatába.
Egészsége megromlott, de a színpadot nem hagyta el
A kilencvenes évek második felétől egyre több egészségügyi problémával küzdött. Szívinfarktuson esett át, majd szemműtéten is átesett, de amint állapota engedte, mindig visszatért a közönség elé.
Utolsó előadását 2002. április 7-én tartotta a Madách Kamara színpadán.
Halála után kisbolygót is elneveztek róla
Hofi Géza 2002. április 10-én, álmában hunyt el. A Farkasréti temető művészparcellájában helyezték örök nyugalomra.
Emlékét ma szobor, emléktábla és gránitba vésett lábnyom is őrzi Budapesten. Humorát ma is milliók idézik, rádiós és televíziós felvételei rendszeresen újra képernyőre kerülnek, az interneten pedig továbbra is hatalmas nézettséget érnek el.
Munkássága előtt a csillagászat is tisztelgett: a 180857 Hofigeza nevű kisbolygó örökre őrzi a magyar humor egyik legnagyobb alakjának emlékét.
forrás:atv
