Napjainkban az újrahasznosítás fogalma már senkinek nem jelent újdonságot. A fogalom tulajdonképpen azt jelenti, hogy az újabb és újabb nyersanyag igénybevétele helyett, a már meglévőt hasznosítjuk újra, annak érdekében, hogy – a szeméttermelés mellett- az üvegházhatású gázok kibocsájtását csökkentsük. Ez azért is rendkívül fontos, mert az üvegházgázok több mint 50%-át a nyersanyagok kitermelésével és feldolgozásával juttatjuk a Föld légkörébe.
Az újrahasznosítás (recycling) a hulladékok nyersanyaggá alakításának folyamata, amely csökkenti a szemét mennyiségét, és egyben csökkenti a természetes erőforrások kitermelését is.
Az újrahasznosítás folyamata kulcsfontosságú a körkörös gazdaságban: az újrahasznosítás során a hulladékot válogatják, tisztítják, majd mechanikai vagy kémiai úton, akár beolvasztással, darálással, új termékké dolgozzák fel.
Az újrahasznosítás:
- Az anyagok közül a leggyakrabban újrahasznosított anyagok a fémek, üvegek, papír, műanyagok és a használt sütőolaj.
- Az újrahasznosítás környezetvédelemre gyakorolt hatása, hogy csökkenti a károsanyag-kibocsátást, és az energiapazarlást, az új nyersanyagok kitermeléséhez képest.
- Az újrahasznosítás folyamata a hulladékok szelektív gyűjtésével kezdődik, majd a válogatással folytatódik, amit olyan feldolgozás követ, mint például a granulátum készítése, befejező szakaszban pedig elkészül az újrahasznosított anyagból készült termék.
- Az újrahasznosítás segít megőrizni a természeti erőforrásokat és csökkenti a környezetszennyezés.
Az újrahasznosításban a lakosságra is nagy felelősség hárul. Napjainkban már szerencsére könnyen elérhetőek a szelektív hulladékgyűjtők. A háztartási hulladék szelektív gyűjtésével nagyban elősegítjük az újrahasznosítást. Természetesen magunk is vállalkozhatunk arra, hogy a hulladékból újat varázsoljunk!
Mit és hova dobjak?
Papír, fém, műanyag, üveg: konténerekben, nagyobb mennyiségben a hulladékgyűjtő udvarokban lehet leadni, elhelyezni a papír, a műanyag, a fémhulladék feleslegünket. Saját hasznosítás során végtelen a lehetőség, akár a papírfonás, akár a papírtégla tüzelőanyag gyártás, de a gyerekjáték készítése kapcsán is. Üvegekből mécsesek, üveglapokból festéssel dísztárgy, stb. lehet!
Elektronikus hulladék: a már nem használt, vagy tönkrement elektronikai hulladékoknak külön gyűjtőpontok vannak kijelölve, ám a legtöbb elektronikai áruháznak a feladatai közé tartozik ezeket visszavenni. A hulladékot akár a darabjaira is szedhetjük és a még működő, jó állapotú alkatrészeket felhasználhatjuk egy másik formában. Egyéb alkatrészekből nagyon sokat készítenek művészeti alkotásokat, dísztárgyakat, használati eszközöket! Fontos, hogy semmiképp, ne dobjuk a szemétbe, mert a fémek mérgező, környezetkárosító hatással bírnak.
Textíliák: Ugyan egyre nagyobb divatja van a second hand üzleteknek. Bizony ez is egy újrahasznosítási forma! A megunt ruháinkat, textiltermékeinket különböző börzéken elcserélhetjük, eladhatjuk. A kihelyezett textilhulladék gyűjtő konténerekben elhelyezhetjük, felajánlhatjuk jótékonysági céllal. Amennyiben van némi kézügyességünk, akkor készíthetünk a megunt gönceinkből takarítási segédeszközöket, fonhatunk, szőhetünk szőnyegeket, lábtörlőket. Kreatív játékokat, párnákat, bútorvédő takarókat, faliképeket. ajtódíszeket ügyeskedhetünk akár a legkisebb kis textilmaradék felhasználásával.
Elemek, gyógyszerek, fáradt olaj: a lemerült, régi elemeket elemgyűjtő pontokon, a lejárt gyógyszereket a gyógyszertárakban, a fáradt olajat, főző- és sütőolajat pedig szintén az arra kijelölt helyen lehet elhelyezni, leadni.
