Magyarország kormánya nem hajtja végre az Európai Unió Bíróságának a magyar gyermekvédelmi törvényre vonatkozó ítéletét az azzal kapcsolatos politikai, jogi és alkotmányos aggályokra tekintettel. Ez áll Orbán Viktor miniszterelnök Sulyok Tamás államfőnek írt levelében. Melyet Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tett közzé a Facebook-oldalán szombaton.
„A bíróság egyértelműen politikai döntést hozott, ami súlyos európai uniós jogi és alkotmányjogi aggályokat vet fel” – írta az államfőnek küldött Orbán Viktor.
A kormányfő indoklása szerint Magyarország szuverenitásának és alkotmányos önazonosságának tiszteletben tartása és védelme mindenkire kötelező. Ee védelem legfőbb letéteményese az Alkotmánybíróság, amely az unió intézményein keresztül megvalósuló közös hatáskörgyakorlás két fő korlátját állapítja meg. Egyrészt a közös hatáskörgyakorlás nem sértheti Magyarország szuverenitását, másrészt nem járhat az alkotmányos önazonosság sérelmével. „A bíróság ítélete mind a tagállami szuverenitás, mind az alkotmányos identitás súlyos sérelmét felveti” – hangsúlyozta.
Orbán Viktor emlékeztetett rá, hogy az Európai Bizottság 2022. december 19-én keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához Magyarországgal szemben. Arra hivatkozva, hogy a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvény sérti Magyarország uniós tagságából eredő kötelezettségeit. Ennek a bíróság 2026. április 21-én kelt ítéletében helyt adott.
A bíróság a döntést jórészt – a törvény gyermekvédelmi céljai ellenére – az Európai Unió belső piaci szabályozására alapozta – mutatott rá Orbán Viktor. Hozzátette, a testület nemcsak az áruk, illetve a média- és reklámszolgáltatások esetében létesített kapcsolatot a belső piaci szabályozással, hanem a köznevelési törvény rendelkezéseit is ide sorolta.
A miniszterelnök kitért rá, a bíróság szerint „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást népszerűsítő vagy megjelenítő” tartalmak korlátozása nemen és szexuális irányultságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósít meg. A bíróság megítélése szerint a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés, a nem megváltoztatása vagy a homoszexualitás bármilyen megjelenítése vagy népszerűsítése esetén nem megállapítható, hogy ez a cselekmény feltétlenül sérti a gyermek mindenek felett álló érdekét, illetve rá nézve káros.
„A bíróság szerint az Alapszerződések a nemzeti identitásnak csak olyan felfogását védik, amely az általa elismert és meghatározott uniós értékekkel összhangban áll” – írta Orbán Viktor.
Az Alapjogi Charta elismeri a szülők azon jogát, hogy gyermekeik számára vallási, világnézeti vagy pedagógiai meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítsanak. A bíróság döntése azonban teljesen kiüresítette a szülők jogát a meggyőződésüknek megfelelő nevelés biztosításához – fűzte hozzá.
Orbán Viktor kiemelte, hogy a bíróság ítélete figyelmen kívül hagyta Magyarország Alaptörvényét, az ítélet annak rendelkezéseivel több szempontból összeegyeztethetetlen.
Az Alaptörvény védi a családot, mint a nemzet fennmaradásának alapját, és kijelenti, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Kijelenti továbbá, hogy az ember férfi vagy nő. Az anya nő, az apa férfi, megállapítja, hogy Magyarország külön intézkedéssel védi a családokat, gyermekeket – jelezte.
A miniszterelnök értékelése szerint a bíróság döntésével szembemegy az Alaptörvény által felvázolt családfelfogással.
Az Alaptörvény kimondja, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, és a gyermekek e jogát minden más alapvető jogot megelőző jogként határozza meg. Óvja a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, valamint biztosítja a Magyarország alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést – fűzte hozzá.
Orbán Viktor utalt rá, az Alaptörvény megállapítja, hogy a szülők joga megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést, míg a szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni, beleértve taníttatásukat is.
A bíróság döntése – az Alaptörvénnyel szemben – a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelméhez és gondoskodásához való jogát nem minden más alapjogot megelőző alapjogként határozza meg. Bár a bíróság maga is felhívja a figyelmet arra, hogy a gyermekek érdeke mindenek felett áll, ezt valójában alárendeli a diszkrimináció tilalmának – mutatott rá.
forrás: mti
