A magyar nemzet megmaradásának egyik legfontosabb feltétele, hogy a történelmünket soha ne feledjük – hangsúlyozta Koncz Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára a március 15-i ünnepségen Tokajban.
A politikus a Paulay Ede Színházban tartott megemlékezésen arról beszélt, hogy a magyar történelemben vannak olyan dátumok, amelyek jelképpé váltak, és irányt mutatnak a nemzet számára. Március 15. ilyen meghatározó nap, amely a magyar szabadság születését jelképezi.
Koncz Zsófia kiemelte: 1848-ban a magyar nemzet példátlan egységet mutatott, hiszen a társadalom különböző rétegei – köztük a nemesség is – közösen léptek fel azért, hogy Magyarország szabad és független legyen.
A reformkor eredményei
Beszédében az államtitkár felidézte a reformkor fontos eredményeit is. Ebben az időszakban alakult meg a Magyar Tudományos Akadémia, megszületett a Lánchíd terve, és elindult a dunai gőzhajózás.
Emellett létrejött az első hazai takarékpénztár, megalakult a Pesti Magyar Színház és a Pesti Hírlap, valamint megszülettek a védegyletek. A korszak egyik legfontosabb változása az volt, hogy a latin helyett a magyar nyelv vált az ország hivatalos nyelvévé.
A forradalom hősei
Koncz Zsófia beszédében kitért a korszak meghatározó alakjaira is. Kiemelte Kossuth Lajost, aki nemcsak a magyar szabadság jelképévé vált, hanem külföldön is elismert politikai személyiség volt.
Felidézte azt a történelmi pillanatot is, amikor Petőfi Sándor a Pilvax kávéház előtt elszavalta a Nemzeti dalt, miközben kokárdát viselt a mellkasán. Ez a pillanat hatalmas lelkesedést adott azoknak, akik hallották.
A forradalom során megfogalmazott 12 pont – Koncz Zsófia szerint – ma is iránytűként szolgálhat a magyar társadalom számára.
A szabadságért minden nemzedéknek küzdenie kell
Az államtitkár beszédében felidézte a forradalom és a szabadságharc eseményeit is, amelyeket végül az osztrák hatalom vérbe fojtott.
Szerinte a történelem egyik legfontosabb tanulsága, hogy minden nemzedéknek meg kellett küzdenie a szabadságért.
1848–49-ben a szabadság kivívása volt a cél, míg napjainkban a magyar szuverenitás megőrzése a feladat.
Koncz Zsófia úgy fogalmazott: a történelem során mindig voltak külső erők, amelyek meg akarták mondani Magyarországnak, milyen utat kell követnie.
Példaként említette a Habsburg Birodalmat, a Szovjetuniót, valamint a modern kor politikai és gazdasági befolyását.
Az elmúlt évek eredményei
A politikus beszédében az elmúlt másfél évtized eredményeiről is szólt. Véleménye szerint jelentős előrelépés történt a magyar családok támogatásában, a vidéki térségek fejlesztésében és a munkahelyteremtésben.
Koncz Zsófia hangsúlyozta: ezek az eredmények hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország erős és stabil ország maradjon.
forrás:mti
