Pénteken hóakadályokról, hóesésről, katasztrofális téli időjárásról szóltak a hírek. Kemény volt az idei tél. Mindannyian egyre jobban várjuk a tavasz első napsugarait, virágait, és természetesen a költöző madaraink visszatérését. Vasárnap egy igazi kellemes, tavaszi hír csalt mosolyt a kemény, szürke téltől megfáradt arcokra.
Ma megérkezett az első gólya a Bács-Kiskun megyei Akasztóra! – adta hírül Facebook-oldalán vasárnap délután a MetFigyelő.
A fehér gólya (Ciconia ciconia) nagytermetű gázlómadár, testhossza 95-110 cm. Hosszú csőre feltűnő, piros színű. A szemet fekete bőr veszi körül, íriszük szürkés. Feje aránylag kicsi, nyaka szintén hosszú. Tollazata alapvetően fehér színű, csupán evezőtollai feketék.
Szárnyai hosszúak és szélesek. Farka rövid, hosszú lábai pirosak. A nemek hasonlók, bár a hímek rendszerint egy kicsit nagyobb.
A pelyhes gólyafiókák még csak fehérek, de tollazatuk hamar hasonlatossá válik az öreg madarakéhoz. Csőrük és lábuk kezdetben sötétszürkés színezetű, majd a kirepülést követően fokozatosan piros színt ölt.
A Magyarországon fészkelő gólyák általában márciusban térnek vissza telelőterületeikről.
A gólyák közül rendszerint a hímek érkeznek előbb és választják ki a fészkelőhelyet, majd a párok együtt építik meg vagy újítják fel fészkeiket gallyakból, ágakból.
A kora tavasszal hazatérő gólyák a már meglévő fészkeket évente tatarozzák, aminek köszönhetően egy-egy régebbi fészek tömege elérheti a több száz kilogrammot. Az ilyen nagyobb gólyafészkeket gyakran más kisebb madárfajok (verebek, seregélyek) is használják költőhelyül.
A fehér gólyák korábban fákra rakták fészküket, napjainkra azonban az állomány nagy része fokozatosan villanyoszlopokra, kéményekre települt át, előszeretettel használnak fészekalapnak ember által épített szerkezeteket. A párok többsége elszórtan, egyesével fészkel, de helyenként laza telepei is kialakulnak. Évente egyszer költenek.
Hazánkban március–áprilisban foglalják el fészküket, és rendszerint április második felére már teljes a 2–6 piszkosfehér tojásból álló fészekaljuk, melyeken felváltva kotlanak. A fiókák átlagosan 33 nap elteltével bújnak ki a tojásból. A fiatalok 8-9 hetesen, július második felére – augusztus elejére válnak röpképessé.
Kirepülést követően a szülők még 2 -3 hétig etetik a fiókákat, majd miután megtanultak önállóan táplálékot keresni, csatlakoznak a vonulásra gyülekező csapatokhoz.
Táplálkozásuk meglehetősen változatos. Rendszerint nedves réteken, kaszálókon, tarlókon, friss szántásokon, árokpartokon, sekély vízben szedegetik össze rovarokból, bogarakból, különféle puhatestűekből, kétéltűekből, hüllőkből, halakból, rágcsálókból álló zsákmányukat.
