Január 18-án, Piroska napján, célszerű nagy körültekintéssel figyelni az éppen aktuális időjárást, mert elődeink megfigyelései alapján a Piroska-nap időjárása befolyásolja a következő negyven nap hőmérsékletét.
A téli napokban elődeink internet helyett az időjárási megfigyelésekkel ütötték el az időt. Nem meglepő hát, hogy az évszázados tapasztalatokat ma is gyakorta emlegetjük. Ilyen népi regula fűződik január 18-i, Piroska naphoz.
Január 18-án, Piroska, a néphagyomány szerint a névnapját megtisztelve, megjósolja, megmutatja nekünk, hogy az előttünk álló 40 napban milyen időjárásra készüljünk fel.
A mai csípős, fagyos Piroska-nap tehát tartós hideget ígér, amit a modern időjárás előrejelzés is alátámaszt, amelyről bővebben IDE kattintva olvashatnak.
Piroska-naphoz az alábbi időjárási regula kapcsolódik:
„Ha Piroska napján fagy,
Negyven napig el nem hagy!”
Elődeink a Piroska napjához aztán az időjárás előrejelzés mellett egyre több jóslást és hiedelmet is kapcsoltak az évszázadok során.
Az időjárásjóslás mellett házasság jóslás is kapcsolódik január 18-hoz:
Piroska napjához pedig a néphagyomány szerint az a népi hiedelem fűződik több magyarországi terülten is, hogy az a lány, aki Piroska-napon piros kendőt köt a nyakába, az még az év vége lőtt férjhez is megy.
A házasság jóslás mellett nem maradhatott el a szerelemjóslás sem:
Egy népi hiedelem szerint pedig, aki élete első szerelmes csókját pont január 18-án, azaz Piroska-napon kapja, akkor a szerelme soha el nem hagyja.
A Piroska-napon a gyógyítás, a betegség köréhez tartozó hiedelmek sem maradhattak el:
A néphagyomány úgy tartja, hogy a betegeskedőért Piroska napján gyertyát kell gyújtanunk, hogy mielőtt felépülhessen, és a gyógyulásáért hozott gyertya áldozat hamarosan meg is hozza a várt eredményt.
Ez után a sok jótett után, Piroskát annyira tiszteletben tartották, hogy tiltónapként is ismert:
Piroska napján egykor nem dolgoztatták se a lovat, se a marhát. A téli időszak egyik legzordabb napján a földművesek nem fogták be munkára se a lovaikat, se a marháikat.
Az egykor oly népszerű névről ma már leginkább a Grimm fivérek meséje, a Piroska és a farkas jut az eszünkbe. A név egyes források szerint a latin Prisca névből eredeztethető. A szó jelentése: régi, ősi, tiszteletreméltó. Más források egyenesen magyar eredetű női névként emlegetik, és a piros illetve a Piriska szót nevezik meg a Piroska elődjeként. Minden esetre a történelem folyamán több Piroska is kivívta magának a tiszteletreméltó jelzőt.
Nézzünk közülük két Piroskát, akik méltán tették híressé, népszerűvé ezt a szép nevet:
Árpád-házi Szent Piroska
A magyar lovagkirály Szent László leányát az ortodox egyház avatta szentté. Magyar szentként tiszteljük őt. Édesapja halála után Piroska több évig élt Könyves Kálmán udvarában, amíg 25 éves korában eljegyezték Ioannés Komménosszal, a bizánci trónörökössel. Házassága következményeképpen Piroska áttért az ortodox hitre. Új hazájában az Eiréné vagyis az Irén nevet kapta. Férjét császárnőként és segítette, közösen alapították a konstantinápolyi Pantokrator monostort. Rendszeresen fogadta a szentföldi zarándokok küldötteit, szülőhazájához is hűséges maradt gyakran közvetített a Bizánci Birodalom és a Magyar Királyság között. Halála után avatták szentté az ortodox egyházban, a róla készült mozaik képet ma is megcsodálhatjuk a Hagia Sophia-ban.
Szent Piroska, az ókeresztény vértanú
A keresztény hitre tért fiatal lányt Claudius császár pogány áldozat bemutatására akarta rákényszeríteni, de Piroska a fenyegetések ellenére hű maradt hitéhez. A lány a börtönben, és szokásos kínzások elviselése közben is folyamatosan imádkozott. Miután a császár is belátta, hogy nem tudja megtörni Piroskát, rögtön halálra ítélte, de hiába vetették az éhes oroszlánok elé, majd a máglyára, sehol sem esett bántódása a lánynak. Végül lefejezésre ítélték, amit az Aventinus-hegy tövében hajtottak végre, örök mementóul Piroska tiszteletére templomot építettek a kivégzés helyén.
