Legyen több park Budapesten!

Egyetértek azzal, hogy Budapesten, különösen a belvárosban a zöld területek, parkok számát és nagyságát növelni kell! A meglévő zöldfelületeket pedig ápolni, egészségüket javítani szükséges.

  • A még be nem épített, vagy felszabaduló belvárosi területeken a beépítés helyett a „zöld infrastruktúrát” kell fejleszteni, azaz parkok, fasorok, kertek kellenek!
  • Az új városrészeket pedig eleve úgy kell fejleszteni, hogy magától értetődően ott legyenek a jó minőségű városi életet biztosító zöldterületek.

A városi zöldfelületek létfontosságúak, mivel

  • megfelelő mikroklímát biztosítanak: csökkentik a városi hősziget-hatás intenzitását, több °C-kal hűvösebb a levegő a növényzettel fedett felszínek környezetében;
  • párolgásukkal hőt vonnak el a környezetből, kedvező légáramlást okoznak;
  • legalapvetőbb védőfunkciójuk szerint szűrőként funkcionálnak, jelentős mennyiségű port, toxikus nehézfémet kötnek meg;
  • zajcsökkentő hatással bírnak;
  • oxigént termelnek;
  • az állatok számára élőhelyet biztosítanak.

A városok élhetőségét jól jellemzi az egy főre jutó zöld területek nagysága. A nemzetközi ajánlások szerint egy város lakóinak fejenként legalább 21 négyzetméter biológiailag aktív zöldterületre van szüksége. A WHO ajánlása minimumként a 9 m2/fő-t, ideálisként az 50 m2/fő-t jelöli meg. Ma Budapest VII. kerületében 0,45 m2/fő, a VI. kerületben 1 m2/fő ez a mutató, ami kritikusan kevés. Budapest egészén 14,4 m2/fő az arány, pedig ebben már benne vannak a budai és a külső-pesti erdők is.

Ezen változtatni kell!

A városlakók követelése egyértelmű, ahogy a főváros fejlesztését irányító döntéshozók feladata is!

Parkokat, fasorokat, ligeteket, zöld tereket kell létrehozni. A még rendelkezésre álló, vagy felszabaduló belvárosi területeken pedig a beépítés helyett zöld infrastruktúrát kell fejleszteni.
A belváros és a külvárosok közötti átmeneti zónában található rozsdaövezetek beépítése lehet zöld gondolat – ha élhető és elérhető, megfizethető lakóterületeket hoz létre. Ha így történik, akkor ez csökkenti az agglomeráció duzzadását és az ingázással járó környezeti és társadalmi terheket. De ezek a beépítések is csak akkor igazán lehetnek a közösség számára hasznosak és egyben zöldek, ha az újonnan létrejövő városrészek már megfelelő arányban tartalmaznak jó minőségű városi életet biztosító zöldterületeket.